Amikor Péter, a harmincas évei közepén járó szoftverfejlesztő elolvasta a sikeres vezérigazgatók hajnali rutinjairól szóló sikerkönyveket, eldöntötte: gyökeresen megváltoztatja az életét. Heteken át csörgött az ébresztője pontban hajnali öt órakor. Hideg zuhannyal indított, meditált, majd leült a gép elé kódolni. Délelőtt tízre mégis tompa agyköd telepedett az elméjére. A harmadik kávé után remegett a keze, délután kettőre pedig szinte teljesen használhatatlanná vált. Nem az akaraterő hiányzott belőle — a saját biológiáját hagyta figyelmen kívül. Amint megértette, hogy a szervezete nem hajnali működésre van huzalozva, és a legnehezebb feladatait áttette a kora esti órákra, a teljesítménye megduplázódott, a krónikus kimerültsége pedig fokozatosan megszűnt. Sokan esnek ugyanebbe a csapdába: azt hiszik, a hatékonyság csupán fegyelem és korai ébredés kérdése. A valóságban a cirkadián ritmusunk láthatatlan karmesterként dirigálja a hormonszintünket, a testhőmérsékletünket, a vérnyomásunkat és a mentális kapacitásunkat a nap huszonnégy órájában. Ha e belső ritmus ellen dolgozunk, állandó súrlódást keltünk a testünkben.…

Bővebben